TANMESE A LANGYOS ÉLETÜNKRŐL
Van egy nagyon jó tanmese a békáról és a forró vízről. Ez egy igazi biológiai eset, hogy ha egy békát beleraknak forrásban levő vízbe, kellemetlennek érzi és azonnal kiugrik belőle. De ha a békát hideg vízbe rakják, majd elkezdik a vizet melegíteni, akkor nem érzékeli az egyre növekvő hőmérséklet különbséget. Megszokja és gyakorlatilag megfő a forró vízben.
Mi emberek ugyanilyenek vagyunk. Elülünk a langyos vízben: elvegetálunk egy rossz munkahelyen, benne maradunk egy bántalmazó, számunkra boldogtalan párkapcsolatban, mindegy, csak ne kelljen kilépni, ne kelljen változtatni, ne kelljen újrakezdeni. Rettenetesen félünk a bizonytalanságtól, egyedülléttől, munkahelyváltástól, mindentől, ami más, mint a megszokott kis életünk. De közben elfárad a lelkünk. Nem vesszük észre a szépet a hétköznapokban, utáljuk a hétfőket, szidjuk a főnököt, meg alapból mindenért másokat hibáztatunk. Folyamatosan azt várjuk, mentsenek ki minket a langyos víz csapdájából.
Én csak azt mondom…ne légy béka!!! Ne hagyd magad megfőzni! Mássz ki abból a langyos vízből…
